Tarol a napenergia a világban
Bár az Európai Fotovoltaikus Iparági Egyesület (EPIA) előzetes adatai alapján is sejteni lehetett, hogy a globális napenergia-piac rendkívül sikeres évet zárt, a napokban publikált, közel végleges statisztika még az előzetes adatoknál is kedvezőbb képet fest az iparágról. Tavaly közel 28 százalékkal több, összesen 38,4 GW új kapacitás került beépítésre (előzetes: 37 GW) a 2012-es 30 GW-ot követően, ráadásul a kínai tavalyi telepítéseket mintegy 1,1 GW felfele módosíthatják.
Az előzetes adatoknak megfelelően Kína volt a legnagyobb piac (11,8 GW), melyet Japán illetve az USA követett, rendre 6,9 GW és 4,8 GW beépített új kapacitással. A korábbi években a legnagyobb növekedést mutató európai régió tovább lassult, ezúttal csupán 11 GW új kapacitást installáltak.
Bár az öreg kontinens növekedési motorját jelentő német piac az utóbbi években látványosan lassult, tavaly is itt telepítették a legtöbb napelemet (3,3GW) Európában, a sorban következő Nagy-Britanniában csupán 1,5 GW került beépítésre. Az 1 GW-os határt az előző évben Olaszországnak (1,4 GW), Romániának (1,1 GW) és Görögországnak (1,04 GW) sikerült átlépnie.
A régiós országok közül Románia teljesített a legjobban, szakértők szerint idén azonban várhatóan visszaeshet a piac növekedése. Ukrajnában a belpolitikai helyzet ellenére 290 MW kapacitást telepítettek, 2014-ben azonban már érezheti az ottani napenergia-piac a polgárháborús helyzet negatív hatásait. Itthon a megújuló támogatási rendszer bevezetése továbbra is várat magára, így az új rendszer hiányában csupán minimális kapacitás került beépítésre (10 MW).
A tavaly telepített 38,4 GW új kapacitással közel 139 GW-ra emelkedett a globális fotovoltaikus kapacitás, mellyel mintegy 160 TWh elektromos áram állítható elő (a paksi atomerőmű tavaly 15,4 TWh áramot termelt), mely 45 millió európai háztartás éves áramfogyasztását jelenti.
Az évtized második felében újra nőhet a piac
A következő évekkel kapcsolatban az egyesület két szcenáriót vizsgált meg. A pesszimista forgatókönyv szerint a megújulókat nem támogatja az állam, így lassabb lehet a növekedés, míg az optimista forgatókönyv szerint az európai napenergia-piac idén stabilizálódhat, majd 2015-től újra bővülhet. A két szcenárió súlyozásaként az öreg kontinensen idén várhatóan mintegy 8-9 GW új kapacitás kerülhet beépítésre, míg az évtized második felében éves szinten 10-12 GW között alakulhat a piac.
Míg idén az európai új installációk várhatóan tovább esnek 2013-hoz képest, addig a globális piac tovább bővülhet, amit elsősorban a kínai illetve dél-kelet-ázsiai régió kereslete támogat majd, de India illetve a közel-keleti, észak-afrikai és latin-amerikai régióban is jelentős növekedés várható. Az EPIA kalkulációja szerint a következő években a globális napenergia-piac évente 40-50 GW új kapacitás telepítésével bővülhet, majd 2018-ban már érdemben átlépheti az 50 GW-os határt.
Az egyik legnépszerűbb energiaforrás volt
A szélenergia mögött tavaly a telepített kapacitások mennyiségét tekintve a PV (fotovoltaikus) volt a második legnépszerűbb energiatípus. Míg a konvencionális energiafajták esetében stagnált vagy csökkentek a nettó telepítések, addig a megújulókból szinte kivétel nélkül jelentős mennyiséget telepítettek.
Amellett, hogy a napenergia a fejlődő technológiának köszönhetően egyre versenyképesebb, ezt a folyamatot egyes országokban állami támogatásokkal is igyekeznek felgyorsítani. Többek között Kínában, az Egyesült Államokban és Japánban is állami ösztönzőkkel teszik vonzóbbá a megújulókat, köztük a napenergiát.
Kína
Kína tavaly júliusban jelentette be, hogy 2015-ig 35 gigawattra, az akkori mintegy négyszeresére tervezi növelni beépített napenergia-kapacitását. A korábban bevezetett átvételi rendszer keretében az állam 1 jüan/kwh (16 dollárcent) támogatást nyújtott az ipari erőművek számára. Mivel az ipari erőművek elsősorban a ritkábban lakott ugyanakkor nagyobb szabad területtel rendelkező észak, észak-nyugati régiókba települtek, így a kormány új támogatási rendszer bevezetése mellett döntött. Ennek keretében 3 zónára osztották az országot: a nyugati régiókban 0,9 (14,5 dollárcent,) az északiakban 0,95 (15,3 dollárcent) míg a többi régióban 1 jüanos támogatást nyújt kwh-ként az állam az ipari erőművek számára, a kisebb, helyi erőművek (distributed) pedig az áramdíj felett 0,42 jüan/kwh (6,7 dollárcent) támogatást kapnak. A megújuló energiák ugyanakkor a központi támogatás mellett számos tartományban további támogatásban részesülnek, javítva a beruházók megtérülését.
Japán
A fukusimai katasztrófát követően a japán kormány a megújuló energiák támogatása mellett tette le voksát, melynek keretében 2012. július 1-től rendkívüli támogatási rendszert vezetett be. A bevezetett kötelező átvételi rendszer lényege, hogy a zöld erőművek által termelt energiát a szolgáltatók kötelesek - jogszabályokban meghatározott - magasabb áron (42 jen/kwh, azaz 41 dollárcent) átvenni, és ezt továbbértékesíteni a fogyasztóik felé. A támogatási rendszer bevezetését követően óriási lendületet vett a napenergia terjedése, melyet látva a kormány többször a támogatás csökkentése mellett döntött, a mérettől függően jelenleg 32-37 jen/kwh-os (31-36 dollárcent) átvételi ár globálisan azonban így is rendkívül vonzó.
Egyesült Államok
Az Egyesült Államokban 2006. január 1-jétől lépett hatályba az jogszabály, mely a háztartási illetve a kereskedelmi méretű erőművek telepítése esetén a beruházók számára 30 százalékos adójóváírást tesz lehetővé. A 2007. végéig hatályos támogatási rendszer először egy majd további 8 évvel lett meghosszabbítva, és bizonyos feltételek teljesülése esetén egyben kiterjesztve a közmű szolgáltatókra. Mivel a jelenlegi támogatási rendszer 2016. december végén fut ki, így iparági elemzők szerint az Egyesült Államok a következő években is meghatározó szerepet tölthet be a napenergia-piacon.
Románia
Bár a román napenergia-piac globálisan nem tartozik a legnagyobbak közé, az elmúlt évben látványosan megugrottak az újonnan telepített kapacitások, és az unió egyik legnagyobb piacává nőtte ki magát. A szomszéd ország sikerében fontos szerepet játszott a bevezetett kreditrendszer, mely szerint az áramfejlesztők kezdetben minden egyes megtermelt MWh után 6 kredit kaptak, melyet meghatározott áron értékesíthettek az áramszolgáltatóknak és az ipari fogyasztóknak. Mivel egyesek szerint a beruházók indokolatlanul magas támogatásban részesültek, 2014. január 1-től 3-ra csökkentették a MWh-k után járó kreditek számát, ami idén várhatóan visszavetheti a piac növekedését.
Magyarország
A magyar napenergia-piac tavaly sem tudott érdemben bővülni annak ellenére, hogy a földrajzi adottságaink igen hasonlóak a szomszédos Romániával. Bár hosszú ideje tervezik a hazai megújulók elterjedését támogató rendszer (METÁR) bevezetését, erre azonban egyelőre még nem került sor. A keretszabályozás első változata 2012-ben elkészült, melynek bevezetése 2013-tól volt tervezve, a rendszer indítását azonban továbbra is halogatják.
Nemcsak a fogyasztók profitálnak
A globális napenergia-piac lábadozása nemcsak fogyasztók millióit juttatja olcsó áramhoz, hanem a szektorban érdekelt vállalatok eredményeire is jó hatással van. Az elmúlt évek látványos keresletbővülésének köszönhetően több vállalat már profitot termel, 2015-től pedig az összes nagy kínai gyártó nyereséggel működik majd az elemzők várakozása szerint.
Mivel egyelőre még nem minden társaság nyereséges, így az árazást illetően célszerű az árfolyamot az árbevételhez viszonyító mutató alapján vizsgálni a cégeket. A P/S mutató alapján az látható, hogy a következő években a legnagyobb növekedés a Canadian Solartól várható, ugyanakkor az egyik legmagasabb P/S mutatóval is a Canadian részvényei forognak.
